2006. nov 03.

A stressz szorongat vagy megvéd? (eustressz, distressz, mobilizáló és debilizáló stressz)

írta: Füredi Krisztián
A stressz szorongat vagy megvéd? (eustressz, distressz, mobilizáló és debilizáló stressz)

A válasz az, hogy mindkettő. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a stresszre, mint egy alapvetően rossz, kellemetlen, fájdalmas dologra. A valóságban azonban alapvetően egy olyan folyamatról beszélünk, amely annak ellenére, hogy nem szeretjük, arra hivatott, hogy adott helyzetben megmentse akár az életünket is.
Selye János magyar orvos volt aki először kutatta és írta le tudományos igényességgel a stresszt, a stressz folyamatát az emberi szervezetben. Megkülönböztetünk alapvetően kétféle stresszt. Az egyik az eustressz, amely alapvetően hasznos számunkra, és disstresszt vagy disz-stresszt, amely pedig kimondottan káros. Hasonló módon kétféle képen hathat ránk a stressz, lehet mobilizáló, vagy debilizáló hatása.
Természetesen ez egy igen összetett folyamat. Erről a folyamatról, a stresszről, a stressz fajtáiról, testi és lelki következményekről, és még sok minden egyébről szól az alábbi írás.

"A stressznek két alapvető formája van, klinikai megjelenési formáját illetően: (1) A mobilizáló stressz során valóban felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Mobilizáló stressz esetén a diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. (2) A debilizáló stressz megnyilvánulása, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani tartalékait. Az állatvilágban a debilizáló stressznek megfelelő állapot a "mimikri", azaz a holtnak tettetés, álcázás, környezetbe történő beolvadás, stb. Egyes emberek stressze jellemzően mobilizáló, másoké debilizáló ("lebutító"). "

 

A cikk első és második része

 

Stressz lap
Relaxáció lap
Pszichológia lap

Szólj hozzá

stressz szorongás eustressz distressz