Pszichológia.blog.hu

Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus, páterapeuta blogja

A stressz szorongat vagy megvéd? (eustressz, distressz, mobilizáló és debilizáló stressz)

2006. november 03. 16:11 - Füredi Krisztián

A válasz az, hogy mindkettő. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a stresszre, mint egy alapvetően rossz, kellemetlen, fájdalmas dologra. A valóságban azonban alapvetően egy olyan folyamatról beszélünk, amely annak ellenére, hogy nem szeretjük, arra hivatott, hogy adott helyzetben megmentse akár az életünket is.
Selye János magyar orvos volt aki először kutatta és írta le tudományos igényességgel a stresszt, a stressz folyamatát az emberi szervezetben. Megkülönböztetünk alapvetően kétféle stresszt. Az egyik az eustressz, amely alapvetően hasznos számunkra, és disstresszt vagy disz-stresszt, amely pedig kimondottan káros. Hasonló módon kétféle képen hathat ránk a stressz, lehet mobilizáló, vagy debilizáló hatása.
Természetesen ez egy igen összetett folyamat. Erről a folyamatról, a stresszről, a stressz fajtáiról, testi és lelki következményekről, és még sok minden egyébről szól az alábbi írás.

"A stressznek két alapvető formája van, klinikai megjelenési formáját illetően: (1) A mobilizáló stressz során valóban felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Mobilizáló stressz esetén a diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. (2) A debilizáló stressz megnyilvánulása, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani tartalékait. Az állatvilágban a debilizáló stressznek megfelelő állapot a "mimikri", azaz a holtnak tettetés, álcázás, környezetbe történő beolvadás, stb. Egyes emberek stressze jellemzően mobilizáló, másoké debilizáló ("lebutító"). "

 

A cikk első és második része

 

Stressz lap
Relaxáció lap
Pszichológia lap

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr117151

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

teodora 2006.11.03. 16:48:48

Ez nagyon érdekes téma, sokat gondolkodtam már rajta magam is, hogy min múlik a hatás. Valahogy úgy képzelem, hogy van a stressznek egy függvénye, és annak egy tartománya (vagy több), ahol más-más hatása van más-más embereknél. Pl. észrevettem, hogy ugyanaz a stressz, ami lebénít, ha átmegy egy ponton, akkor mobilizál is, vagy azt is, hogy ami engem feldob, attól más hullának tetteti magát vagy fordítva. Talán egyszerű kémiai oka lehet? Hogy kinek mennyi kell. Mondjuk van egy mobilizáló tartomány, aminél a több már lebénít, a kevesebb meg bénán hagy. És aki eleve mobil és még kap extrapörgetőt, az kikattan vész esetén, aki viszont döglött, az nagy vészben lesz normális, vész nélkül meg nem.

sigi70 2009.11.28. 21:59:04

Sokan nem tudjak de a stressz fogalmanak megalkotoja egy magyarhoz tartozik Selye Janos nevehez fuzodik. Majdnem megkapta erte a nobeldijat de megse. (allitolag tobbszor beszolt az odaitelo bizottsag tagjainak) Megkulonboztette a stressz es a distressz fogalmat. Eredetileg a stressz a jo,a distressz pedig a rossz fogalom volt. Mindketto felzabalja az embert-hiszen szerinte a stressz az elettel jaro termeszetes elhasznalodasi folyamatok osszessseget jelenti. Tehat ha nagyon orulunk valaminek (stressz) az majdnem ugy igenybe veszi szervezetunket,mintha csapas erne bennunket(distressz) Na persze inkabb a tul oromok pusztitsanak el engem.