2007. már 11.

Bioattitűdök - Bioélelmiszerek és a vélekedés róluk

írta: Füredi Krisztián
Bioattitűdök - Bioélelmiszerek és a vélekedés róluk

2006 nyarán széleskörű magyarországi felmérés készült Magyarországon arra vonatkozóan, hogy hogyan vélekednek hazánk fiai-lányai a bioélelmiszerekről. A kutatás eredményei rámutatnak az ökopiacok (biopiacok) és a szupermarketek vásárlóinak sajátos és eltérő szokásaira.

A kutatás koncepcióját és az eredményeket tartalmazó tanulmányt a Magyar Biokultúra Szövetség megbízásából Fürediné Kovács Annamária készítette.
Fürediné Kovács Annamária az alábbi kutatás elkészítésén felül  - azaz elsősorban - e blog szerzőjének felesége :-)

A kutatási eredmények szerint az ökopiacok vásárlói olyan tudatos személyek, akik arra törekszenek, hogy egészséges és biztonságos élelmiszereket fogyasszanak, és lényeges, hogy hajlandóak időt és energiát szánni arra, hogy ezeket autentikus forrásból szerezzék be. Ezzel szemben a szupermarketek vásárlói a napi fogyasztási cikkek gyors és kényelmes beszerzését célozzák meg.
A felmérés szerint az ökopiacok tipikus vásárlói a családos, középkorú nők, leginkább felsőfokú végzettséggel és az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek.
A jövedelem az a szocio-demográfiai ismérv, amelyben az ökopiacok és a szupermarketek vásárlói leginkább különböznek.
Az ökopiacon vásárolók 75%-a napi vagy heti rendszerességgel fogyaszt bioélelmiszereket, és közel 50%-uk havonta 50.000 Ft-nál magasabb összeget fordít bioélelmiszerek beszerzésére. Ők a bioélelmiszerek legnagyobb részét a biopiacokon vásárolják meg.
A szupermarketek vásárlóinak negyede vásárol rendszeresen bioélemszereket, de ennek összege havi szinten 10.000 Ft alatt marad.

Mélyebb szintű elemezések nyomán az derült ki, hogy a mindkét helyen a tradicionális értékek, - mint például boldog családi élet, vagy jó emberi kapcsolatok - és az egészség a legfontosabbak életvezetési szempontok a vásárlók számára.

Az egészség iránti vágy bizonyult a legerősebb motivációnak a bioélelmiszerek fogyasztása során is, amely szempontból lényeges a kockázati tényezők (pl. vegyszerek, tartósítószerek stb) kiküszöbölése. A legnagyobb veszélyt a növényvédőszerek és az állatgyógyászati szerek maradványaiban, a hozzáadatott mesterséges anyagokban, az ionizáló sugárzásban és a genetikailag módosított, génkezelt élelmiszerekben látják a megkérdezett személyek.

A szupermarket vásárlói is tisztában vannak azzal, hogy a bioélelmiszereket szintetikus növényvédő szerek, illetve genetikailag módosított szervezetek felhasználása nélkül állítják elő, mégis csak a szegmens 1/3-a tartja előnyösnek a biominőségű élelmiszerek fogyasztását.

A bioélelmiszerekkel kapcsolatban a fogyasztók elvárják, hogy más szempontból is egészségesebbek legyenek a konvencionális (nem bio) élelmiszereknél. A bioélelmiszereknek egészségvédő hatást tulajdonítanak, és számos élettani előnyt társítanak a termékcsoporthoz.

A szupermarket vásárlóinak 90%-a, az ökopiacok vásárlóinak 71%-a tartja drágának a bioélelmiszereket. Átlagosan 60-80%-kal ítélik drágábbnak az ökoélelmiszereket a hagyományos termékeknél. A vásárlók jelentős csoportját pedig a valósnál kedvezőtlenebb árimázs tartja vissza a vásárlástól.

Az ökoélelmiszerekkel kapcsolatban még mindig jelentős tájékozatlansággal találkozunk, még azok körében is, akik az ökopiacok vásárlóiként rendszeres fogyasztói a termékcsoportnak. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban ismert és elfogadott a szintetikus növényvédő szerek alkalmazásának elhagyása, és a környezetkímélő termesztési gyakorlat, ugyanakkor a feltételeket megszabó objektív előírásrendszer már kevéssé ismeretes.

Mindkét bevásárlóhelyen előnyben részesítettek a magyar biotermékek, ugyanakkor csak abban az esetben választják a hazai gyártók élelmiszereit, ha azok legalább olyan jó minőségűek, és nem jelentősen drágábbak, mint az importáltak.

A teljes tanulmány, a részletes és konkrét ereményekkel innen letölthető, a Magyar Biokultúra Szövetség honlapjáról.
Szólj hozzá

marketing egészség marketingpszichológia egészségpszichlógia fogyasztói magatartás gazdaságpszichológia egészségtudatosság