2007. okt 02.

Az első benyomás és a fizikai megjelenés

írta: Füredi Krisztián
Az első benyomás és a fizikai megjelenés

benyomás






















Aki a fenti képre néz, azonnal kialakít egy benyomást, egy vélekedést arról, hogy a kép szereplői vajon mit csinálnak, éppen vallási révületbe estek, vagy éppen egy tüntetés résztvevői, vagy esetleg egy zenei fesztiválon vesznek éppen aktívan részt, vagy bármi egyebet tesznek éppen.
Igen fontos, és sokat kutatott kérdés az, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a személyészlelésünk, a személyekről alkotott véleményünket.
A fenti képre pillantva az arról észlelt információinkat kognitív reprezentációnak nevezzük. Ennek része a éppen észlelt benyomás és a korábbiakban tárolt információ is, pl. a bőrszínnel, a vallási szimbólumokkal, egyéb korábbi tudásunkkal és tapasztalatainkkal kapcsolatos előzetes információink és tapasztalataink is.
Ebben a cikkben a benyomáskeltés és a fizikai megjelenés kapcsolatát boncolgatom.

Fizikai megjelenés és az első benyomás


A fizikai megjelenés igen nagy mértékben befolyásolja a véleményalkotásunkat. Akár tudatosan is meg tudunk fogalmazni néhány hiedelmünket ezzel kapcsolatban, például akinek „tipikusan becsületes” arca vagy megjelenése van, benne jobban megbízunk, mint aki csupán a kinézete alapján ellentétes benyomást kelt bennünk. Mindez természetesen már akkor is megfigyelhető, mielőtt egy szót is válthatnánk az illetővel. Hasonlóképpen a szemüveges embereket intellektuálisabbnak véljük.
Nyilvánvalóan tudatában vagyunk annak, hogy ezek csupán előítéletek, ám ezzel együtt a kutatások alapján mégis igen nagy mértékben befolyásolnak minket. Tehát hiába tudjuk, hogy ezek a jelek félrevezetnek bennünket, mégis hagyjuk, hogy félrevezessenek minket. Vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy amikor a személyek tisztában voltak azzal, hogy bizonyos külső jegyek sugallnak személyiségjellemzőket, azzal együtt mégis beleestek abba hibába, hogy a személyek jellemzésekor ezeket a tulajdonságokat vélték látni bennük.
Sok esetben igen elfogultak az emberek a szép társaikkal, jobbnak, okosabbnak, társaságkedvelőbbnek látják őket.
Egy kutatás során azt találták, hogy az emberek inkább nyújtottak segítséget egy vonzó külsejű idegennek, mint egy kevésbé vonzónak.
Egy hasonló kutatatás során azt találták, hogy a tanárok a vonzóbb külsejű gyerekeket intelligensebbnek vélték a kevésbé vonzóknál.
Egy amerikai felmérés alapján a vonzóbb külsejű személyek alacsonyabb óvadék ellenében kerültek szabadlábra, mint a kevésbé vonzók, illetve bizonyítható, hogy enyhébb büntetést kapnak ugyanazért a bűncselekményért.
Más kutatások alapján a babaarcú férfiakat naivabbnak, becsületesebbnek, kedvesebbnek tartják az emberek, és egy ehhez kapcsolódó másik vizsgálatból az is kiderült, hogy a babaarcú személyek a saját személyiségüket is gyerekesebbnek látják.
Egy újabb vizsgálat alapján azt találták, hogy a 185 cm-nél magasabb férfiak 10%-al magasabb kezdő fizetést kaptak a vizsgált munkahelyi szituációban, mint a 180 cm-nél alacsonyabbak.
A nők esetében kétesélyes a külső alapján történő megítélés a munkahelyen, mert míg a vonzó külső bizalmat kelt, azzal együtt sok esetben azt a feltételezést is magával vonja, hogy a hölgy a karrierje során elért eredményeket inkább a külsejének köszönheti mintsem a tehetségének.

Természetesen a megjelenés, a külső csupán egy eleme a benyomáskeltésnek, illetve a benyomások kialakulásának. A későbbiekben egyéb elemeiről is szólunk a benyomáskeltésnek, így nemsokára kitérünk a  nonverbális kommunikáció benyomáskeltő hatásaira is.



Ha furdal a kíváncsiság, hogy a fenti képen valójában mi is látható, akkor annak jutalmául, hogy végigolvastad ezt a cikket, megtudhatod, hogy hol is készült a kép, ha ide klikkelsz.
Szólj hozzá

kísérlet énkép elvárás szociálpszichológia észlelés tévedés attribúció percepció benyomás benyomás keltés