2010. okt 15.

Félrevezető "pszichológus" és "pszichológiai asszisztens" képzések

írta: Füredi Krisztián
Félrevezető "pszichológus" és "pszichológiai asszisztens" képzések

 

 A Magyar Pszichológiai Társaság beszámol számos olyan "pszichológiai területeken folyó képzésről, amelyek megtévesztőek lehetnek mind a laikusok, mind a szakemberek számára. (...) A megtévesztés lényege, hogy a képzést végző cégek személyek, gyakran arra hivatkoznak, hogy képzésük akkreditált." Miközben az akkreditáció nem azt jelenti, azt, hogy a képzésben résztvevők valódi végzettséget kapnak.

Ennek ellenére sokan "így hirdetnek pszichológus címet használva terápiákat, pszichológiai tanácsadásokat vagy mást. A megtévesztésnek egyaránt áldozatai azok, akik részt vesznek az ilyen képzéseken és azok, akik az így hirdetett szolgáltatásokat igénybe veszik. "

Magyaroszágon kizárólag 5 egyetemen van pszichológus képzés (ELTE, Szegedi-, Debreceni- Pécsi Tudományegyetem, Károli és Pázmány) és nincs olyan tanfolyam, amely bármilyen pszichológiai végzettséget adna.

A Magyar Pszichológiai Társaság teljes hivatalos közleménye:

"Felnőttképzési akkreditáció

2010. szeptember 26. vasárnap, 20:06
 

VIGYÁZAT, MEGTÉVESZTÉSI LEHETŐSÉG!

Az utóbbi időszakban az MPT és az MPÉE számos olyan bejelentést kapott különböző pszichológiai területeken folyó képzésekről, amelyek megtévesztőek lehetnek mind a laikusok, mind a szakemberek számára. Úgy gondoltuk, hogy a bejelentések mögött meghúzódik egy olyan jelenség, ami általános problémát jelent szakmánk számára.
Az interneten több szakmában is egyre több képzési hirdetés jelenik meg. A képzések hirdetései gyakran - szándékosan vagy szándéktalanul - megtévesztőek. A megtévesztés lényege, hogy a képzést végző cégek személyek, gyakran arra hivatkoznak, hogy képzésük akkreditált. Ez olyan hitet támaszt a hirdetést olvasókban, hogy a képzés sikeres teljesítése államilag elfogadott végzettségnek minősül. Beiratkoznak a képzésre, utána a kapott változó elnevezésű papírokkal megpróbálnak (jóhiszeműen vagy sem) munkát vállalni, vállalkozást indítani, szolgáltatást ajánlani az interneten, olyan szakmai megnevezéseket használva, amelyek állami oklevéllel védettek. A megtévesztés ilyenkor tovább folytatódik, mert hirdetéseikben akkreditált képzésekre hivatkoznak, ami a szolgáltatást igénybevevők szemében hivatalos autoritással ruházza fel a szolgáltatást végzőt. Így hirdetnek pszichológus címet használva terápiákat, pszichológiai tanácsadásokat vagy mást. A megtévesztésnek egyaránt áldozatai azok, akik részt vesznek az ilyen képzéseken és azok, akik az így hirdetett szolgáltatásokat igénybe veszik. 
A megtévesztés lehetősége sajnos sokszor magából az akkreditáció szó használatából adódik, ami állami egyetemi képzés képzetét kelti. Sokszor a képzés során kiadott papírok különböző megnevezései csak növelik a zűrzavart az emberekben.

A Felnőttképzési akkreditáció (FAT) jelentősége
A magyarországi képzések tekintetében a fenti jelenségre az ún. FAT akkreditáció ad lehetőséget. Az állami egyetemi képzések vagy szakmai tevékenység végzésére lehetőséget adó képzések esetében valóban létezik akkreditáció, azonban ezek nem Felnőttképzési akkreditációk. A felsőoktatásban a Magyar Akkreditációs Bizottság - MAB adja meg a képzések elismerését és teszi lehetővé a felsőoktatási törvény alapján az Oklevél kiadását (amely megnevezést csak a felsőoktatásai törvényben felsorolt intézmények tehetnek meg), ez a felsőoktatási akkreditáció. De mit jelent a FAT vagy Felnőttképzési akkreditáció? A FAT akkreditációt azért hozta létre az állam, mert a cégek számára bevezették a szakképzési hozzájárulást, ami egyfajta adóként funkcionál. A cégek, amelyek saját képzést is végeznek munkatársaik számára, szerették volna elszámolni képzéseik költségét a befizetett adójuk számlájára. Az állam elfogadta és méltányolta ezt az igényt, ezért hozta létre a Felnőttképzési Törvényt, amely lehetővé teszi a szakképzési hozzájárulásként befizetett összegekből a képzési költségek visszaigénylését. De hogy ezt meg lehessen tenni, a képzéseket és a képzést végző cégeket regisztrálni kell. Az állam a minimális minőség és az ellenőrizhetőség érdekében - a visszaéléseket elkerülendő - bevezette a FAT akkreditáció intézményét. Tehát egy cég vagy vállalkozás csak olyan képzés esetén igényelheti vissza munkatársai képzési költségeit, amely esetében a képzőhely és/vagy képzés szerepel az akkreditációban. (A FAT akkreditáció folyamatáról, részleteiről, az akkreditált cégekről és képzésekről tájékozódhat az NSZFI honlapján: www.nive.hu) Az akkreditáció azt tanúsítja, hogy valóban képzésről van szó, valóban képzésre alakult a cég és betartják a képzések formális jellemzőit, szerződést kötnek hallgatóikkal, van tananyagouk, óravázlatuk, vizsgázni is lehet stb. Ez alapvetően formai ellenőrzés, nem tartalmi minőségi ellenőrzés, mert érvényesül az oktatás szabadsága. Az eredeti cél az volt, hogy a cégek saját szükségleteikre továbbképzésben részesíthessék munkatársaikat úgy, hogy visszaigényelhessék költségeiket. A MAB akkreditáció során viszont szigorú tartalmi, minőségi vizsgálat után lehet csak akkreditációt elnyerni, ahol a formai feltételeken túl vizsgálják a tananyagok tartalmát, az oktatók minősítését és szakmai kvalitásait, a vizsgakövetelményeket stb. Hasonlóan szigorú a közép- és felsőfokú szakmai képzés esete is. Ezeket OKJ-s (Országos Képzési Jegyzék) képzéseknek nevezik, ahol különböző szakmákat lehet elsajátítani, melynek során kiadják a hatóságok a vállalkozás indítására és/vagy munkavállasra lehetőséget adó bizonyítványt. (Pl. egy pék sima FAT akkreditáció alapján nem nyithat pékséget, csak akkor, ha OKJ végzettséggel rendelkezik és szakvizsgabizottság előtt tett vizsgát előírt vizsgakritériumok alapján. A vizsga menete és szakmai tartalma minisztériumi rendeletekben rögzített.) Következésképpen a csupán FAT akkreditációval rendelkező képzések nem adnak olyan végzettséget, amelynek alapján munkát lehetne vállalni (pl. nem lehet valaki esztergályos, bádogos), a cégek nem vehetik fel ilyen munkakörbe a csak FAT akkreditált képzésekkel rendelkezőket. A FAT akkreditált képzésen való részvételt igazoló papír nem diploma, nem oklevél és nem szakmai bizonyítvány, hanem csak tanfolyami részvételi tanúsítvány. Tehát ezzel a papírral nem lehet hivatalos végzettséget igénylő munkakörben elhelyezkedni, nem lehet feltételhez kötött vállalkozási tevékenységet végezni, nem lehet minősített oktatási intézményben oktatóként dolgozni.

Kérjük kollégáinkat, hogy fokozottan figyeljenek oda a FAT akkreditációra hivatkozó igények esetében, mert nagyon könnyű tévedni és szakmánkban olyan anomáliák jöhetnek létre, amelyek nehezen korrigálhatók. Néhány példa: nem lehet felvenni pszichológusnak olyan személyt, aki FAT akkreditációjú papírral rendelkezik, még ha okos, tehetséges és több évig tanult is. (Élő példa, hogy egy vidéki város egészségügyi intézménye a Miskolci Bölcsész Egyesület FAT akkreditációjú pszichológus képzésén résztvett, magukat pszichológusnak nevező embereket akart kinevezni állami végzettséggel rendelkező szakemberek mellett pszichológusnak. Jelzések alapján az érdekvédelmi egyesület közbelépett, figyelmeztettük az intézményt, hogy így törvénytelenséget követnek el, ezért aztán visszaléptek a kinevezéstől. Másik példa, hogy a fenti egyesület az egyetemi PhD doktori fokozathoz hasonló megnevezést, PhS címet ad ki résztvevőiknek, melynek alapján egy önkormányzati tisztviselő szó nélkül bejegyezte az illető személyi igazolványába a doktori címet, mert tájékozatlan volt.) Felsőoktatási intézményben a felvételi során nem lehet beszámítani előzetes képzettségnek az ilyen papírokat. (Pl. sokan egyetemi felvételre jelentkeznek és meglepődve tapasztalják, hogy papírjuk nem számít végzettségnek.)

2010. szeptember 21.

Oláh Attila
MPT elnöke

Torma Kálmán
MPÉE elnöke

Vargha András
MPT főtitkára"

 

Szólj hozzá

kommunikáció tanulás pszichológus