Pszichológia.blog.hu

Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus, páterapeuta blogja

Elefántok és a gyász

2006. október 01. 07:03 - Füredi Krisztián

Régóta élő legenda az elefántokkal kapcsolatban az, hogy máshogy viselkednek a halállal, társaik és saját halálukkal kapcsolatban, mint a többi állat. Egyrészt felismerik saját fajtársaik, - tehát más elefántok - tetemét, sőt a csontjaikat is, másrészt elefánttemetőket "üzemeltetnek", tehát egy elefánt amikor érzi már, hogy meg fog halni, akkor elmegy egy olyan helyre ahol a többi elefánt is elmegy a halála előtt. Ez utóbbi gondolat - hogy elefánttemetőkben halnak meg az elefántok - nem bizonyult valósnak, csupán legendának. Az viszont igaz, hogy az elefántok felismerik más elefántok elhullott csontjait. Minderről szól az alábbi írás.

"Az állatvilágban különös vonzódást mutatnak az elefántok saját fajtársaik csontjai, koponyája iránt, ha véletlenül ilyenekbe botlanak vándorlásuk közben. Ezzel eddig egyedülállónak bizonyultak az állatvilágban, még ha több fajról is tudunk, melyek viselkedési reakciókat mutatnak a környezetükben lévő elhullott fajtársak iránt.
A csimpánzok például hosszú ideig "nem térnek napirendre" afölött, hogy a csapat egy tagja elpusztul, gyakran odamennek hozzá, bökdösik, szagolgatják. "

A teljes cikk itt: http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=98274

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr5015410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.