Pszichológia.blog.hu

Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus, páterapeuta blogja

IQ és a gének (és butaságok)

2007. január 20. 09:00 - Füredi Krisztián

Egy genetikus állítása szerint az ember intelligencia, IQ attól függ, hogy az agy milyen gyorsan értékeli ki és tárolja az információkat. Tehát az IQ annál nagyobb, minél gyorsabban gondolkodik valaki. Ehhez azt is hozzá teszi, hogy szerinte vélhetően van egy gén amelyik ezért felelős.

Ezzel együtt az alábbi írás szerint Európában 15 ponttal nőtt az átlagos IQ érték 1990-ig, az elmúlt 15 évben  pedig 5 ponttal csökkent. 
Ez az ami elég nagy butaság.
Miért? Azért mert az IQ az maga egy átlaghoz viszonyított érték. Az átlágos IQ értéke mindig, minden kultúrában 100. Hogy lehet ez? Úgy, hogy összeállítanak egy tesztet, amely az IQ-t hivatott mérni, azt felveszik nagyon sok emberrel, majd az ő eredményeiket
átlagolják, és ez az érték lesz 100. Tehát az adott népesség átlagos IQ értéke mindig 100 kell, hogy legyen. Ha nem annyi, akkor az nem azt jelenti, hogy okosabbak vagy kevésbé okosabbal lettek az emberek, hanem azt jelenti, hogy az adott teszt az adott pontozási rendszerrel már nem alkalmas az IQ mérésére.


"Volkmar Weiss genetikus szerint nem az emberi agy barázdáltsága, és nem is a nagysága a döntő. Egy ember intelligenciája attól függ, milyen sebességgel értékeli ki és tárolja agyában az információkat. A Die Welt című hamburgi lap online kiadásában olvasható jelentés szerint az IQ (intelligenciahányados) annál magasabb, minél gyorsabb a gondolatfolyam."

A teljes cikk itt


Pszichológia lap
9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr2729719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teodora 2007.01.20. 09:29:12

a megfogalmazás butaság, de maga a gondolat, hogy az átlagos gondolkodási gyorsaság (vagy bármi más, amit a teszt mér) kulturálisan vagy időszakonként változó, annál inkább elképzelhető.. a mai világban, információkkal és technikai dolgokkal bombázva nem olyan furcsa, ha egyfajta agytevékenység erősebben fejlődik, ahogy az sem furcsa, hogy a férfiak pocakosabbak, mióta nem kergetnek mammutot :) Az iq teszt maga és a kiértékelése akkor lehetne valóban az átlag és standard szerint, ha minden évben vagy időnként újramérnék a meghatározásához kellő tömeget. Nem tudom, van-e ilyesmi. Az, hogy az átlag mindenütt 100, az egy közmegegyezés, hogy _ami az átlag_, azt értékelik ennyire. Ettől még egymáshoz képest ezek az átlagok eltérhetnek. De ez sok érzékeny vita tárgya, és nincs kellő adat eldönteni.

Sok apró változás van, amit nem veszünk észre, az emberek átlagmagassága is nőtt az utóbbi 100 évben, a legtöbbet pl. a japánoké, akik ma már 18 éves korban magasabbak, mint az É-amerikaiak.. Ugyanakkor kétlem, hogy megfelelő adatok állnának rendelkezésre ahhoz, hogy ezt az iq-folyamatot pontosan számszerűsíteni tudja bárki is.

teodora 2007.01.20. 09:35:58

A végkövetkeztetésed egyébként téves. Végy egy tesztet, ami azt méri, hány m messze tudod a diszkoszt vetni, és van rá 100 embered. átlag 12 méterre dobják, ez lesz a 100-as dq (diszkosz kvóciens). Aztán berakod őket egy gyorsétterembe 10 évre, és újraméred, és már csak átlag 10 m-t dobnak. A teszt romlott el vagy az erejük? Persze, akkor át kell definiálni a standard 100 dq-t 10 m-re, de azért történt egy változás. Csak egy ilyen átlagmeghatározáshoz nagyon nagy tömegen kell pontos mérést végezni. (És akkor még a szórásról nem volt szó:)

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2007.01.22. 10:30:53

Igyekszem minden felmerült kérdésre, illetve sokkal inkább minden aggályra reagálni.

Elképzelhető, hogy a gondolkodási gyorsaság változik, akár kulturális okok miatt is (pl. több információ, felgyorsuló világ stb.) Igen, ez valóban lehetséges. Tudjuk azt is, hogy az agy minél többet használjuk annál „okosabb” lesz, minél több információt „tárolunk” benne, annál könnyebben jegyzünk meg új dolgokat.

Azt írod, hogy az IQ tesz akkor lehetne valóban átlag, ha időnként újra felvennék megfelelő számú emberrel.
Nos, ez így is van. Minden valódi teszt esetében minden populációban szükséges adott időnként kellő számú reprezentatív személlyel újra sztenderdizálni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor már valóban nem érvényes rá az, hogy sztenderd lenne, és hogy stabilan 100 lenne az átlaga az IQ-nak.
Sajnos minden témában sokféle dilettáns teszt létezik. Pl. IQ mérésére is lehet találni egy csomó tesztet, amelyet valahol, valaki készített, de nem lehet tudni, hogy mi alapján. Egy valódi teszt, és így egy valódi IQ teszt elkészítése sok éves (!) aktív kutató munka eredménye. Ezen felül egy Amerikában készített tesztet adaptálni kell ahhoz, hogy Magyarországon használni lehessen. Ez jelenti azt, hogy sztenderdizálni kell, tehát kellő számú emberrel fel kell venni, illetve azt is jelenti, hogy vannak, lehetnek olyan kérdések benne, amelyet ki kell cserélni, mert triviálisan egyszerű, vagy pedig megoldhatatlan egy magyar ember számára.

Az átlagok valóban eltérnek, a 100-as átlag nem ugyanazt a teljesítményt tükrözi egy másik országban, de ugyanabban az országban ugyanannál a populációnál is eltér mondjuk egy 14 és 12 éves személy között.

Éppen ez az ami miatt nem összehasonlítható. Mert nyilván lehet olyan tesztet összeállítani, amelyet egy magyar ember sokkal jobb eredményekkel tölt ki, mint egy svájci, és természetesen fordítva is lehet. Olyan tesztet nem lehet összeállítani, amelyet egy amerikai egy magyar, egy japán és egy bennszülött személy esetében is összehasonlítható eredményt ad. Ez nem is cél. Nyilván össze lehet hasonlítani sok mindenben két embert, vagy két ország lakóit, de IQ-ban nem.
Lehet, hogy egy bennszülött nem fog tudni gyököt vonni, és nem lenne képes megtanulni sem egyszerűen, hogy az mit jelent, mert hiányzik egy csomó olyan elméleti tudás a fejéből, ami megalapozza azt, hogy megértse, hogy mit jelent a gyökvonás. Ellenben ránéz egy csordára, és megmondja 5 másodperc után, pontosan, hogy hány állat van benne akár 100 fölötti létszám esetén is. Ezt viszont mi nem tudnánk megtanulni könnyen. Ha ő egy magyar sztenderddel rendelkező tesztet töltene ki, akkor lehet, hogy abszolút értelmi fogyatékosnak tűnne, holott a saját kultúrájában lehet kiemelkedő. És nyilván mi is furcsán néznénk az ő általuk összeállított IQ tesztre.

Tehát az IQ teszt 100-as értéke mindig csak az adott kultúrára vonatkozik, és azon belül még korosztályonként is eltér.

Egyszer egy amerikai elnök mondta, hogy szomorú, hogy minden második amerikai IQ-ja alacsonyabb száznál. Ez tényszerűen nyilván nagyjából igaz, de nem nevezhető szomorúnak, hiszen abból adódik ez, hogy a 100-as IQ az átlag, tehát a teljesítménytől függetlenül a populáció kb. fele kevesebb IQ értékkel fog rendelkezni.

Írtad, hogy az átlagos magasság is nő. Valószínűleg nőnek, vagy változnak olyan képességek, amelyek összeadódva az IQ-t jelentik, de maga az IQ esetén ez nem értelmezhető.
Egyébként vannak olyan képességek, amelyek kimondottan csökkenek.

A diszkoszos példánál azt kérdezed, hogy ha idővel csökken a teljesítményük, akkor a teszt „romlik”, vagy az erejük. Az IQ egy viszonyszám. Azt mutatja, hogy az átlagoshoz képest hol helyezkedik el a személy.
A diszkoszos példánál, valóban meg kell nézni, hogy a 20 éves korosztály átlagosan mennyire messzire dobja a diszkoszt. Ez az átlag a 100 pont, ami lehet akárhány méter, az mindenképpen 100 pontot jelent az adott „tesztben” lesz.
Aztán meg lehet nézni, hogy a 30 éves korosztály milyen messzire dobja. Ez is 100 pont lesz, függetlenül attól, hogy hány métert jelent.

Említed a szórást. Ez is lényeges az IQ tekintetében.
A szórás az átlagtól való átlagos eltérést jelenti, ami meghatározza mindig a léptéket. Ez az IQ teszt esetében 15 pontot jelent.
Tehát az átlag száz, az egyszeres szórás határa 85, illetve 115. Mivel nagy sokaságon van felvéve a teszt, így az eloszlása megfelel a normál eloszlásnak, ami azt jelenti, hogy az egyszeres szóráson beül (85 és 115 pont között) van a teljes populáció 86 %-a.
15-ponttal felfelé illetve lefelé haladva megtaláljuk a kétszeres szórás határát. Így azt mondhatjuk, hogy 70 és 130 pont közé esik az emberek 96%-a.

teodora 2007.01.22. 10:48:03

azért szerintem lehet olyan teszt, ami összehasonlítható pl a mensás eléggé kultúrafüggetlen mivel csak a logikai ábrákra épül. kérdés, hogy ezt nevezhetjük-e iq-nak, vagy benne kell-e lenni a nyelvi dolgoknak, hogy kanál villa pohár kés. erre meg nincs válasz, mert az IQ amennyire látom, a mai napig nincs igazán definiálva azon túl, hogy "amit a teszt mér".. ugyanakkor egy adott populáción belül egy új évtizedben az időbeli változását szerintem össze lehet hasonlítani a dolognak. persze lehet, hogy iq-nak nem nevezhető meg száznak se, és semmi sem standard, de azt el lehet mondani, hogy abban mennyit változott a népesség, hogy "melyik ábra illik a 4. helyre a-b-c-d közül?" :)
(amúgy nem minden teszt használ 15-ös szórást, a mensás egészen tavalyig 24-es rendszer volt, le is zuhant az iqm 20 pontot az átállástól:)
namindgy, szóval az oké, hogy ez egy átlag, de valahogyan csak meg kell/lehet fogalmazni, hogy ha változást vél valaki az iq-tesztek által mért képességekben, és erre a fenti butaság lehet a legegyszerűbb - bár ugye téves - forma. Node nem is egy reprezentatív forrásból való a cikk ;)

kashmir 2007.01.23. 14:44:45

Sztem a cikk arra utalt, hogy ugyanazt a tesztet kitöltve a nyers, nem súlyozott pontok az évek során nőttek, vagyis okosabbak, intelligensebbek lettünk.

Persze aztán ezt lefaragják, hogy ne 120 jöjjön ki az átlagra. Másként: egy 90-es években készített teszten a mai emberek átlagosan 100 feletti értéket érnek el. Ez azért a gyakorlatban is megtörténik, mivel nem tudják évente újrasztenderdizálni a tesztet. Tehát valóban nő a mért IQ, még ha ez egyben a teszt rosszaságát is mutatja, de hűen tükrözi a képességek növekedését.

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2007.01.23. 15:02:53

Igen, de ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a személyek IQ-ja nőtt.
Ezzel azt állítanánk, hogy a többség intelligenciája magasabb, mint az átlagos intelligencia. Ez olyan mint ha azt mondanánk, hogy egy országban majdnem mindenki többet keres az átlagfizetésnél.

Egyébként attól függ, hogy milyen képességeket mérünk IQ gyanánt, nyilván vannak amelyek nőnek, de el tudom képzelni, hogy vannak amelyek csökkenek is.

A lényeg, hogy nem lehet olyat állítani, hogy az átlagnépesség IQ-ja csökkenne vagy nőne, mert az IQ magához az átlaghoz van viszonyítva.

Amit írsz, az egy mérési hiba, amiből egyébként sok érdekes dolog következhet, de az pont nem, hogy az IQ nőne.

kashmir 2007.01.23. 19:03:01

Elvileg nem lehet, de gyakorlatilag lehet.

Én számítási/teszt hibának nevezném, nem méréshibának. Nem a méréssel vana gond, hanem az utána következő korrekcióval. És hát az a poén, hogy valószínűleg nőtt az intelligenciája az embereknek az elmúlt években, ezt méri a validált, hivatalos, de nem jól mérő teszt.

IQ helyett intelligenciát kellett volna használniuk.

huuuu ha én azt tudnám · http://www.vipmail.hu 2007.08.15. 16:45:07

fúúúú nam tok erni

nem magy ez íras,mart nom tok · http://www.ghlkjrh3b3hbi3hji.hu 2007.08.15. 16:48:04

nam mogy az ísar du zsertkné ímna de a nívúrön men rí