Az agysejtjeink száma idővel csökken egyrészt különféle behatások miatt (pl. alkohol) másrészt egyszerűen az agy öregedése miatt is. Ennek sokféle eredménye van, ám a jó hír az, hogy nem minden esetben jár ez jelentős funkcionális változásokkal, mert az agyi képességeinket nem csupán az agyunkban lévő agysejtek száma, hanem az azok közötti kapcsolatok mennyisége és minősége határozza meg. Ilyen módon lényegesen kevesebb számú agysejt között több kapcsolat lehet akár, mint nagyobb számú agysejt között. Ahhoz, hogy nagy számú kapcsolat legyen az agysejtjeink között, ahhoz az szükséges, hogy használjuk az agyunkat. Éppen úgy, ahogy az izmaink is fejlődnek, ha sportolunk, éppen úgy ha használjuk az agyunkat, akkor azáltal számos kapcsolat alakul ki, illetve marad fent az agysejtjeink között. Emellett azzal is segíthetünk, ha tápláló, és minőségi élelmiszereket fogyasztunk.
Az agyunkról és annak „karbantartásáról szól az alábbi írás.

„Nyolcvanéves kor körül a hippokampusz sejtállománya már 20-30 % csökkenést mutat. Törvényszerű-e idős korban a szellemi hanyatlás? Nem, ez korántsem jelent feltétlenül látható változást a szellemi teljesítőképességben. A sejtszám-csökkenést ugyanis ellensúlyozni képes az idegsejtek között kapcsolatok kialakulása. A sejtpusztulás és kapcsolatépülés aránya a különböző agyi területeken eltérő, így például az észlelés változatlanul hatékony, a gondolkodás pedig mindarra képes, amire a fiatal ész, viszont kimutathatóan lassabban. A gondolkodás sebességének lassulására csak nagyjábóli elképzelések vannak, a bonyolult kapcsolatrendszer és az ingerület által bejárt hosszabb utak is magyarázhatják, vagy hogy kevesebb idegi hírvivő molekula látja el információtovábbító feladatát.”

A teljes cikk első része itt,  második része pedig itt