Mi az a kognitív tudomány? Pléh Csaba megfogalmazásában a következő:

"A filozófia, a számítástechnika, a matematika, a nyelvészet, a logika és természetesen a pszichológia, a neurobiológia és az evolúciós biológia mind sajátos mondanivalót hordoz a megismerésről. Amikor az ősidőkben, az ötvenes években észrevették, hogy ezek között valami felfekvésnek kell lennie, a számítástechnika kialakulása adta az ötletet. Az első programozási nyelvek és Neumann-architektúrájú számítógépek kialakítói észrevették, hogy itt olyan fogalmakkal operálunk, amelyeket az emberre is használunk. Ekkor merült fel, hogy a megismerést a feladatok szerkezetéből kiindulva le lehetne semleges módon írni, úgy, hogy ez egyszerre jellemezze az embert, az állatot és a gépet."

A kognitív tudományról, a kognitív pszichológiáról, és ennek fejlődéséről beszél Pléh Csaba a vele készített interjúban.

"Általában háromféle attitűd figyelhető meg gépek és emberek viszonyában. Az egyik a technológiai optimizmus vagy futurizmus, az a hit, hogy az ember által alkotott új információtechnológiai eszközök teljesen átalakítják az embert. Kétségkívül van ebben valami. Az ember nagy fordulatai, például írás vagy a nyomtatás feltalálása, döntően meghatározták, hogyan gondolkodunk. Attól kezdve, hogy a nyomtatás révén a tudásunk személytelenül hozzáférhetővé vált, új emlékezeti gazdálkodás és új élettervezés lehetősége merül fel. Már a könyv is személytelen volt, nem kellett mindennek a fejünkben lennie, ha tudtuk, hol lehet megtalálni. A mai internetes hozzáférésű adatbázisok és tudások még rugalmasabbá tették az utakat."