Egyre gyakrabban halljuk a bulimia és az anorexia kifejezést. Pontosan mit is jelent a bulimia? Mitől lesz valaki bulimiás? Melyek a tünetek? Hogyan lehet meggyógyulni? Többek között ezekre a kérdésre is választ ad alábbi írás.

"Korunk túlidealizált szépségeszményének köszönhetően egyre nő társadalmunk félelme a kövérségtől, és lassan népbetegséggé válnak az étkezési zavarok. Bár korábban is ismertek voltak már az étkezési rendellenességek, még soha nem öltöttek olyan kóros mértéket, mint napjainkban. A koplalással, nagymértékű fogyással, testképzavarral járó és gyakran halállal végződő anorexia nervosához hasonlóan a bulimia nervosa is igen súlyos betegség.
...
Rendszeres, titokban végrehajtott falási rohamok jellemzik a bulimiás beteg életvitelét. A falás után jelentkező erős bűntudatérzés és az elhízástól való félelem miatt ezeket a rohamokat általában koplalás, önhánytatás, illetve hashajtó vagy vízhajtó gyógyszerek mértéktelen fogyasztása követi. A bulimiás gyakran még a környezete előtt is sikeresen titkolja betegségét, és mivel azt nem kíséri szükségszerűen erőteljes hízás vagy fogyás, évek telhetnek el, mire fennállására fény derül..."

Teremtés vagy evolúció? Hosszú ideje nagy kérdés, hogy mit gondolunk arról, hogy a élővilág, és mi emberek teremtve lettünk, vagy evolúció által lettünk ilyenek amilyenek vagyunk. Ez nagy ellentét a két irány között. Vannak olyan gondolatok is melyek szerint ez a két nézet teljesen összhangban megfér egymással. Érdekes, hogy a különböző vallások hívői mit gondolnak erről. Az alábbiakban arról olvashatunk, hogy a Katolikus egyház feje, XIV. Benedek Pápa éppen dönteni készül ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

"XVI. Benedek pápa egy szeminárium keretében szeretné megszilárdítani a katolikus egyház álláspontját a darwini evolúcióról.
A hírek szerint a pápa nyári rezidenciájában, a Castel Gandolfóban a mai nap kezdődő csúcstalálkozó célja, hogy egységesítse az egyház üzeneteit, mivel több meghatározó katolikus egyházfő támogatja a darwinizmust, míg mások erősen kritizálják azt.
A meghívottak között ott lesz a bécsi Christoph Schönborn bíboros, a darwinizmussal szöges ellentétben álló intelligens tervezettség támogatója. Az intelligens tervezettség elve szerint az életet egy azonosítatlan tervező kreálta, akit általában Istenként értelmeznek. Dominique Tassot, a római katolikus tudós, az evolúció egyik fő támadója szerint a találkozón szeretnének átfogóbb képet adni elméleteikről a Darwin munkásságát "szentírásnak" vevő egyházfőknek..."

Vajon meghatározható-e az, hogy a vallásos élmények az agyunk melyik részén jönnek létre, vagy melyik része felelős az érzékelésükért? Erre keresték a választ az alábbi kutatásban.

"Kanadai kutatók misztikus élményeiket felelevenítő apácák vizsgálatával kimutatták: nincs olyan egyetlen terület az agyban, amely a vallásos elhivatottságért felelős.

A Montreal Egyetem Élettani Intézetének kutatói sajátos vizsgálatot végeztek: tizenöt, kolostorban élő Karmelita apácát kértek meg arra, elevenítsék fel azt az élményüket, amikor megtapasztalták a vallásos elhivatottságot, amikor Isten közelségét érezték.

A felidézés során funkcionális mágnesrezonanciás képalkotó vizsgálat (fMRI) készült, amely kimutatja, hogy az adott pillanatban az agynak mely területei válnak aktívvá..."

Függőségre gondolva leginkább a drogfügés vagy az alkoholizmus jut eszünkbe, pedig számtalan függőség létezik, így például a játékszenvedély, függés a vásárlástól, függés a szextől, evéstől szerelemtől, számítógépes játékoktól, és még sok egyébtől.
Az alábbiakban egy kutatásban azt a feltételezést vizsgálják, hogy a különféle függőségek esetén az elvonással járó agyi és testi folyamatok milyen mértékben egyeznek meg.

"A függőség fogalmát már jó ideje nem csupán a kábítószerekkel kapcsolatban használják: viselkedési formák is okozhatnak függőséget, ezek abbahagyása is súlyos megvonási tünetekkel járhat, olyannyira, hogy állatkísérletek is bizonyítják: bármi is a függőség oka, ugyanaz a marker vegyület jelenik meg az agy jutalomközpontjában..."

Jutott már eszedbe, hogy milyen azoknak az embereknek, akiknek valami miatt, - például a munkájuk kapcsán - mindenképpen kedvesnek kell lenniük? Az alábbi írás egy ezzel kapcsolatos kísérlet eredményit írja le.
Nagyobb eséllyel lesznek depressziósok azok, akik munkájuk részeként kötelezően viselkednek kedvesen.

"A Frankfurti Egyetem pszichológusai négyezer, a szolgáltatószektorban dolgozó alkalmazott kivizsgálása után arra az eredményre jutottak, hogy például légikísérőnek és ügyfélszolgálatosnak lenni a depresszió kialakulásának nagy rizikóját jelenti.

A kutatást vezető Dieter Zapf professzor szerint a valós érzelmek kötelező elrejtése negatívan hat az egészségre. A német kutatók egy kísérlet keretében diákokat kértek meg arra, hogy játsszák el a személyzet szerepét az egyetemen kiépített kísérleti call-centerben..."

Régi kérdés, hogy vajon a döntéseinket racionálisan hozzuk, vagy inkább az érzelmeink alapján. Erre a kérdésre keresi a választ az alábbi tudományos igényességű kutatás.

"A klasszikus közgazdaságtani elméletek szerint döntéseinket teljes mértékben racionálisan hozzuk meg. Viszont azt is tényként könyveljük el, hogy gyakran cselekszünk irracionálisan. Például nem mindegy, miként tesznek fel egy kérdést. Mégsem lennénk annyira ésszerű lények?

A termékeny napokban vonzóbban öltözködnek a nők, nagyon testfelületet hagynak szabadon, igyekeznek szexuálisan vonzóbbak lenni, miközben ők maguk sincsenek tisztában azzal, hogy ennek az oka, hogy kívánatosabbak legyen, mert éppen a termékeny napjaikat töltik, és az öltözködésükkel, viselkedésükkel ennek megfelelően fel szeretnék magukra hívni a figyelmet. Mindez evolúciós örökségünk. Erről szól az alábbi írás.

"Egyetemista lányokat megfigyelve a kutatók megállapították, hogy divatosabb vagy feltűnőbb ruhákat viseltek és több ékszert vettek fel peteéréskor..
A lányok ilyenkor inkább szoknyát vesznek fel, mint nadrágot, többet mutatnak meg a bőrükből, és általában véve is divatosabban öltöznek – mondja Marie Haselton, az UCLA pszichológusa. "