Egy vizsgálat kimutatta, hogy azok a serdülők, akik 2500 grammnál kisebb súllyal születtek, nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, mint a nagyobb súllyal született társaik. Ez igaz a lányok esetében, viszont nem mutatható ki a fiúknál.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kisebb súllyal születettek biztosan depressziósok leszenek serdülőkorukban, és azt sem, hogy akik nagyobb súllyal születtek azok biztosan nem, csupán arról ad információt, hogy a nagyobb súllyal születettek nagyobb százalékban, tehát nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak serdülőként. Ez azt jelzi, hogy a születési súly valamilyen módon közvetlenül vagy közvetetten kihat a serdülőkori érzelmi állapotra.

"Évente az kis súllyal született tizenéves lányok átlag 23,5 százaléka lesz depressziós, szemben a normális súllyal születettek 3,4 százalékával. A fiúknak csupán 1 4,9 százaléka szenved depressziótól, és ez nem függ össze a születési súllyal.

A kutatók szerint az alacsony születési súly előre jelzi a serdülőkori depressziót, függetlenül egyéb, a születéskor, kisgyermekkorban vagy pubertáskorban tapasztalt negatív hatásoktól. "

Ezt a valóban elvégzett kísérletet dolgozza fel az említett német film. A film izgalmas módon ábrázolj a kísérletet, ezzel együtt a film első felében számos elemben eltér a valódi kísérlettől, a film második felében pedig teljes egészében más irányt vesz.

Az állatvilágban sok esetben a szexualitás, a szex, az érintés szerepe nem csak az utódnemzés illetve az örömszerzés szempontjából fontos, hanem a szociális kapcsolatok és a csoport konfliktusainak rendezése szempontjából is. A pókmajmok esetében, ha két majomcsapat találkozik, akkor könnyen heves agresszív viselkedés lesz jellemző rájuk. Sok esetben a két majomcsapat tagjai ölelkezéssel előzik ezt meg, amelynek hatására lényegében megszűnik az agresszív viselkedés.

„Bár az emberek a mindennapokban nem igazán hajlanak egymás üldözésére vagy verekedésre, ám a majmok ölelkezése analóg lehet az emberi öleléssel vagy kézrázással. A kutató azt sugallja, hogy az ölelés sokkal fontosabb lehet azon majmok számára, melyek néhány napja nem találkoztak, ennélfogva pedig nem biztosak abban, hogy milyen talajon is áll kapcsolatuk a másik féllel.”

Az alkohol sokszorosára növeli az erőszakra való hajlamot - állapította meg egy svéd kutatás. Ez nem feltétlenül újdonság, ám azt is megállapították, hogy a tudatmódosító szerek mezőnyében az alkohol kiemelkedően magasabban emeli meg az esetleges erőszak lehetőségét, mint egyéb szerek.

"A hatás számszerűsíthető: mint kiderült, az alkohol éppen tizenháromszorosára növeli az erőszakra való hajlamot, nemtől függetlenül. Ugyanakkor a természetes és mesterséges kábítószerek vagy tudatmódosítók, például a kender és az amfetamin által okozott kár ennek mintegy felére tehető."

Mi az a kognitív tudomány? Pléh Csaba megfogalmazásában a következő:

"A filozófia, a számítástechnika, a matematika, a nyelvészet, a logika és természetesen a pszichológia, a neurobiológia és az evolúciós biológia mind sajátos mondanivalót hordoz a megismerésről. Amikor az ősidőkben, az ötvenes években észrevették, hogy ezek között valami felfekvésnek kell lennie, a számítástechnika kialakulása adta az ötletet. Az első programozási nyelvek és Neumann-architektúrájú számítógépek kialakítói észrevették, hogy itt olyan fogalmakkal operálunk, amelyeket az emberre is használunk. Ekkor merült fel, hogy a megismerést a feladatok szerkezetéből kiindulva le lehetne semleges módon írni, úgy, hogy ez egyszerre jellemezze az embert, az állatot és a gépet."

A kognitív tudományról, a kognitív pszichológiáról, és ennek fejlődéséről beszél Pléh Csaba a vele készített interjúban.

"Általában háromféle attitűd figyelhető meg gépek és emberek viszonyában. Az egyik a technológiai optimizmus vagy futurizmus, az a hit, hogy az ember által alkotott új információtechnológiai eszközök teljesen átalakítják az embert. Kétségkívül van ebben valami. Az ember nagy fordulatai, például írás vagy a nyomtatás feltalálása, döntően meghatározták, hogyan gondolkodunk. Attól kezdve, hogy a nyomtatás révén a tudásunk személytelenül hozzáférhetővé vált, új emlékezeti gazdálkodás és új élettervezés lehetősége merül fel. Már a könyv is személytelen volt, nem kellett mindennek a fejünkben lennie, ha tudtuk, hol lehet megtalálni. A mai internetes hozzáférésű adatbázisok és tudások még rugalmasabbá tették az utakat."

Agytérképező eljárásokkal arra a felismerésre jutottak, hogy a szerelem hasonló folyamatokat gerjeszt az agyban, mint amelyet egyes drogosok agyában észlelnek a drogok által befolyásolt állapotban. Ezzel együtt ezek a folyamatok nem azonosak azzal, amelyek a szexuális vágyat jelentik.

"Ezután arra keresték a választ, vajon hasonlít-e a szerelmes agy a szexuális izgalomban levőhöz. Hiszen a szerelmet és a szexet általában összekapcsolják, nemegyszer össze is keverik az emberek.

A válasz meglepő: a szerelmes ember agya nem hasonlít azéra, akit csak a vágy tüzel. Más területek mutatnak aktivitást, melyek az éhség és a szomjúság, valamint a vágy központjai.

– Most már fiziológiai bizonyítékunk is van arra, hogy más agyi rendszer működik a szex, és más a szerelem esetén – mondja dr. Fisher, a kutatócsoport tagja. – Egy ponton a kettő természetesen összekapcsolódik. A szerelmeseknek megemelkedik a dopaminszintjük, ez pedig fokozott tesztoszteron-termelődést vált ki, ami a nemi izgalomért felelő"