Pszichológia.blog.hu

Füredi Krisztián szexuálpszichológus, pszichológus, páterapeuta blogja

Éhség és jóllakottság érzése az agyban

2006. október 02. 11:08 - Füredi Krisztián

Sokmindentől függ, hogy jóllakottnak vagy éppen éhesnek érezzük-e magunkat. Ennek sok összetevője van, ám ahova az információk befutnak, és "ahonnan" érezzük az éhséget vagy a jóllakottságot, az az agyunk. Azt régóta tudjuk, hogy ezekért konkrétan a hipotalamusz a felelős. Mindenkinél létezik egy olyan testsúly, amelyet a szervezet, - konkrétan a hipotalamusz - "normál" testsúlynak tart, és a szervezetett igyekszik ehhez a súlyhoz képest változtatni. Ha ennél a súlynál soványabbak vagyunk, akkor kevesebb táplálék is nagyobb mértékű testsúlynövekedést okoz, míg ha ennél a súlynál kövérebbek vagyunk, akkor nagyobb mennyiségű táplálék kell ugyanannyi testsúlynövekedéshez.
Kutatóknak most sikerült azonosítani azt az anyagot, amely az éhséget és a jóllakottságot, illetve az éhségérzetet és a jóllakottságérzetet meghatározza. Ez a nestafin-1 nevet kapta. Erről szól az alábbi írás.

"A nesfatin-1 nevű anyagot természetes úton, az agyunk állítja elő. Patkányokon végzett kísérletekben, a rágcsálók agyába fecskendezve az állatok kevesebb táplálékot vettek magukhoz, majd fogyni kezdtek. A nesfatin-1 blokkolásával pedig kutatók elérték, hogy a rágcsálók hízni kezdjenek."

A teljes cikk itt: http://ma.hu/page/cikk/i/0/155744/1

11 komment
Címkék: neurológia agy kövérség testképzavar bulimia nervosa evés testkép agyi lokalizáció hipotalamus éhség

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologia.blog.hu/api/trackback/id/tr115526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teodora 2006.10.02. 11:22:04

Étvágynövelő vagy csökkentő szerek már régóta vannak, nem tudom, mi ebben az új.. egyébként sztem nem sokmindent oldana meg, ha az emberek kevesebbet lennének éhesek, sokkal inkább azzal van a gond, hogy mit, mikor és hogyan esznek, és aztán hogyan használják el az energiát, már ha egyátalán. Szvsz, ha vki éhes, akkor az már indokolja az evést, a baj inkább az, amikor úgy és annyit eszik valaki, hogy nem is éhes. De sztem ez a terület nagyon erősen determinált genetikailag. Ismerek olyat, aki napi több órát fittneszezik és két répát eszik mellé, mégis menthetetlenül dagad, és olyat is, aki fordítva.
Válasz erre 

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2006.10.02. 12:57:41

Valóban, leginkább az életmód változtatás a megoldás, a táplálkozási szokások megvizsgálása és megváltoztatása, megfelelő mozgás stb.
Akinek mégiscsak segíthet ez az felfedezés, azok, akik nem a táplálkozási szokásaik vagy a kevés mozgás miatt híznak el, hanem egyéb okból. Lehet, hogy számukra ez olyan segítséget nyújthat, amilyet más úton nem kaphatnak meg.
Éppen Te is írod, hogy egy nagyon meghatározott egyénenként.
Aztán meg nyílván az ilyen segítséget a legtöbben életmódváltás helyett használnák, használják, ami viszont értelemszerűen több szempontból is egészségtelen lehet.
De ennek ellenére érdemes látni, hogy vannak olyan emberek, akiknek ez a megoldás nagyon nagy segítséget nyújthat.
Válasz erre 

teodora 2006.10.02. 13:19:30

Ezek szerint létezik pl. olyan, hogy valaki pszichésen éhes csak? Tehát hogy a fenti vegyület miatt hibásan érzi úgy, hogy ennie kell? Én úgy képzelem, hogy az éhséget fiziológiai dolgok okozzák, és a gyomorból jön, nem az agyból. Az agy inkább a lent történő dolgokat érzi. Vagy az agy küld le vmit, amitől a gyomor összehúzódik, megfájdul, korogni kezd stb? Mert azért az éhségérzet nem csak egy gondolat, vagy nem olyan, mint a fejfájás, hanem sokkal fizikálisabb. Nehezen tudom elképzelni, hogy gyomorszályam égése és görcse meg a remegő kezeim lehetnének téves riasztás, amiről nem is kell tudomást vennem, ha bekapok egy éhségérzeteltüntető bogyót.. :o
(ps: kérdeztem egy memósat is a minap, még mindig érdekel)
Válasz erre 

teodora 2006.10.02. 13:27:04

közben utánaolvastam, és tényleg az agy csinálja, de hogy mi alapján? plusz nem is az ember gyomra korog, hanem a vékonybelek
Válasz erre 

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2006.10.02. 14:03:48

Végülis majdnem mindent az agyad csinál ilyen szempontból :-) Hiszen a megfelelő helyekről érkeznek információk, de abból érzet az agyadban készül el.
Ez olyan mint az orgazmus, ami szintén nem ott jön létre, ahol érzed, hanem az agyadban, de természetesen az ingereket a test különféle pontjairól kapja az agy.
Talán a fantomfájdalom ami plasztikusabbá teheti. A fantomfájdalom az az érzés, amikor valakinek levágják a kezét vagy a lábát, és még utána is érzi azt, sőt fáj is sokszor. Ilyenkor az ingerület nyilván nem érkezhet onnan ami nincs.
Érdekes felvetés, hogy az éhséggel kapcsolatban is érezhetjük-e, hogy éhesek vagyunk, miközben fiziológiailag meg nem vagyunk azok.
Érdemes itt arra gondolni, amikor valaki bánatos, vagy magányos és azért eszik mintegy pótcselekvésként. Ilyenkor nem lehet mondani, hogy a gyomra közvetíti az éhségérzetet, hanem annak egészen más oka van.
Valószínűleg, amikor már remegsz az éhségtől, mint azt írod, akkor elég valószínű, hogy nem a bánat vagy a magány miatt szeretnél enni, hanem konkrét fiziológiai okai vannak :-)
Aztán fontos még a kultúra is, hiszen sokszor például egy ünnepi családi ebédnél illik bizonyos mennyiséget enni, függetlenül attól, hogy ki éhes és ki nem. Természetesen családtól és kultúrától függően.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak :-) az éhségérzet vagy a telítettségérzet olyan módon "mesterséges" érzet az agy részéről, hogy mint a bevezetőben írtam, az agyban (a hipotalamuszban) van egy meghatározott testsúly, amely az optimum, és a szervezet igyekszik úgy működni, hogy ez legyen az eredmény. Ilyen módon, ha súlyosabbak vagyunk ennél, akkor kevésbé leszünk éhesek, és előbb érezzük a telitettség érzését, ha pedig soványabbak vagyunk, akkor értelemszerűen fordítva.
Ilyen módon a két répás ismerősöd esetében, ha az agya által optimalizált testsúlynál vékonyabb, akkor könnyebben hízik a két répától, mit aki kövérebb az optimumánál.
Nyilván ez változtatható, életmódbeli változtatással sok minden elérhető, de ez a kulcsa annak is, hogy miért nincs túl sok értelme a nagy, gyors fogyókúrának, és miért híznak vissza utána gyorsan az emberek.
Persze csak akkor, ha nem jár tartós változtatással is egyszerre.
Válasz erre 

teodora 2006.10.02. 14:30:46

szerintem aki csak bánatában eszik, az egyátalán nem érez éhségérzetet fizikailag csak lelki vágyat, úgyhogy az más..
meg arra akartam kilyukadni, hogy legyen bár következménye az agyi dolognak vagy előzménye, az éhség tünetei esetén már fizikailag is létrejön egy szitu, amit kezelni kell (kajával) sztem.
a másik bekezdés elég zavaros, főleg az a része, hogy a kövérek kevésbé híznak el :o nyilván ugyanaz a két répa százalékosan kevesebbet számít egy kétszerakkora embernél, de nem hiszem, hogy a dagadtaknak rosszabb lenne az étvágyuk, mint annak, aki sovány...
Válasz erre 

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2006.10.02. 14:41:44

Igen, nálunk embereknél már nagyon összetett a dolog, tényleg kulturális, meg érzelmi, életmódbeli meg egy csomó egyéb tényező összjátéka.

Egereknél voltak kísérletek (ugye ott mérsékeltebbek a kulturális és az érzelmi hatások :-)
És azt találták, hogy amikor sikerült módosítani az agyban az optimális testsúly értékét (ne kérdezd hogyan), akkor bizony az egér enni kezdett, és a testsúlya sokszorosára (!) hízott, ami egereknél nem szokás. Nyílván nem bánatában tette, de nyilván sokkal nagyobb éhséget érzett, és sokkal később érzett telitettséget, mint korábban, így sokkal többet is evett.
Ez talán válasz a kérdésedre, hiszen az egerünk többet kezdett enni, mert éhesebb lett, és kevésbé érzett jóllakottságot.
Tudom, hogy mi emberek jóval bonyolultabbak vagyunk, de éppen ezért jó látni egyéb összetevők nélkül ezt a jelenséget.
Válasz erre 

Füredi Krisztián · http://pszichologia.blog.hu 2006.10.03. 18:12:13

Látom, hogy megragadt benned a téma :-)
Érdekes gondolatot, illetve tapasztalatot vet fel a fenti írás (mármint amit belinkeltél). Azt gondolom, hogy leginkább kiegészíti az "Éhség és jóllakottág érzése az agyban" című írást, és nem veti el.
Azt hiszem, hogy úgy lehet a kapcsolódás, hogy egyrészt van egy alapvető szint, hogy a személy meddig éhes, és mikor kezdi el érezni a jóllakottságot - erről ír a fenti cikk (Éhség és...).
Amikor viszont valaki a jóllakottság érzése után sem hagyja abba az evést, arról szól a Te általad belinkelt írás.
Válasz erre 

teodora 2006.10.03. 18:30:30

ez egy friss cikk az index főoldaláról, de hogy mi az igazság közülük, azt nem tudom.. mindenesetre szerintem a legtöbb embernél - jó esetben és jó kajánál - már étkezés közben kialakul valamiféle öröm
manapság már minden drognak számít, a végén még kezelni kell az oxigénfüggést is
Válasz erre 

teodora 2007.02.06. 20:30:54

ez a cikk meg azt állítja, hogy a testsúly genetikailag meghatározott
bura.hu/article.jsp?id=10011826
Válasz erre 
süti beállítások módosítása