Az érzéki csalódások, illúziók esetében kérdés, hogy a látásunk csal meg minket, vagy pedig inkább az elvárásaink azok amelyek befolyásolják az észlelést. Nagyon ötletes módon egy bűvész trükk közönségét vizsgálták meg kutatók, hogy vajon az agyi területek esetén a látóterületek is be vannak-e csapva vagy pedig csupán az elvárásoknak megfelelően észleljük, érzékeljük a körülöttünk lévő világot, jelen esetben pedig a bűvész trükköt. A tanulság az, hogy sok esetben azt észleljük, azt látjuk amit látni szeretnénk, illetve amire előzetesen számítunk. Erről a kísérletről és a kapott eredményekről szól részletesen az alábbi írás.

"A válaszok elemzéséből kitűnt, hogy a labda észlelését sokszor nem a vizuális információ (azaz a labda tényleges elhelyezkedése) határozta meg, hanem olyan kiegészítő jelzések (konkrétan a bűvész fejmozdulata), amelyek a labda várható helyére utaltak. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy a megtévesztés lényege az, hogy a néző a bűvész arcát figyeli, és nem azt a helyet, ahova a labdának szállnia kellene. A bűvész tekintete tehát központi szerepet játszik a trükk sikerében: az irányítja a nézők várakozásait. Ha két alkalommal felnézett, mikor repült a labda, nyilván a harmadik felnézés is együtt jár a labda felrepülésével – gondolja a néző, aki tehát valójában nem is a labdát nézi. Kuhn szerint mindez azt bizonyítja, hogy az illúzió az ember várakozásain alapul. De mi a helyzet a szemünkkel? Vajon a látásunkat is becsapja a mutatvány?"

A teljes cikk itt