Kanzival, a törpecsimpánzzal interjú készült.
Furcsának hangzik az iménti mondat, de részben igaz. Évtizedek óta zajlanak a kutatások, amelyben emberszabású majmokat szeretnének megtanítani beszélni, vagy egyéb úton kommunikálni. A tapasztalatok alapján a beszéd nem lehetséges, mert egyszerűen egyik majomfajtának sincsenek erre alkalmas szervei. Ezek után felmerült a gondolat, hogy akkor a jelbeszéd valamelyik formájával képesek lennének összetett gondolatokat is kommunikálni. A kérdés az, hogy a majmok agyi kapacitása, agyi képességeik, lehetőségeik milyen mértékű kommunikációra illetve megértésre teszik alkalmassá őket.
Az egyik legjobban bevált módszer az egy speciális tábla használata, amelyen szimbólumok vannak, amelyek szavakat, kifejezéseket jelölnek, és a majom olyan módon tud kommunikálni, hogy az általa kimondani kívánt szót vagy kifejezést megmutatja a táblán, úgy, hogy ez nem csupán egy szó lehet mint például banán, hanem egy összetettebb gondolat is, pl. „Éhes vagyok, szeretnék banánt enni.”
Az említett interjú folyamán a majom (bonobó) megérti az emberi beszédet (az angol nyelvet).
Kanzi a fajtárasi között is kiemelkedő képességűnek bizonyult, ezért esett rá a választás.
A szavakat és kifejezéseket tartalmazó táblája 350 képet, lexigramot tartalmaz.
„Az alapítvány másik munkatársa, Rob Shumaker húsz éve ismeri az Azy nevű óriás hímorángutánt. "Amikor beszélgetünk, a hétköznapi szókincsemet és gesztusaimat használom" – fogalmazott Shumaker Bermannak. A kutató szerint ezek az ember-majom diskurzusok segíthetnek többet megtudni az állatokról. "Kanzi meg tudja mondani, ha fáj a hasa, a feje, vagy ha egyedül szeretne lenni" – erősítette meg kollégáját Fields. A tudós szerint eredményeik a csecsemők tanulásának megértését célzó kutatásokban is felhasználhatók.”
Furcsának hangzik az iménti mondat, de részben igaz. Évtizedek óta zajlanak a kutatások, amelyben emberszabású majmokat szeretnének megtanítani beszélni, vagy egyéb úton kommunikálni. A tapasztalatok alapján a beszéd nem lehetséges, mert egyszerűen egyik majomfajtának sincsenek erre alkalmas szervei. Ezek után felmerült a gondolat, hogy akkor a jelbeszéd valamelyik formájával képesek lennének összetett gondolatokat is kommunikálni. A kérdés az, hogy a majmok agyi kapacitása, agyi képességeik, lehetőségeik milyen mértékű kommunikációra illetve megértésre teszik alkalmassá őket.
Az egyik legjobban bevált módszer az egy speciális tábla használata, amelyen szimbólumok vannak, amelyek szavakat, kifejezéseket jelölnek, és a majom olyan módon tud kommunikálni, hogy az általa kimondani kívánt szót vagy kifejezést megmutatja a táblán, úgy, hogy ez nem csupán egy szó lehet mint például banán, hanem egy összetettebb gondolat is, pl. „Éhes vagyok, szeretnék banánt enni.”
Az említett interjú folyamán a majom (bonobó) megérti az emberi beszédet (az angol nyelvet).
Kanzi a fajtárasi között is kiemelkedő képességűnek bizonyult, ezért esett rá a választás.
A szavakat és kifejezéseket tartalmazó táblája 350 képet, lexigramot tartalmaz.
„Az alapítvány másik munkatársa, Rob Shumaker húsz éve ismeri az Azy nevű óriás hímorángutánt. "Amikor beszélgetünk, a hétköznapi szókincsemet és gesztusaimat használom" – fogalmazott Shumaker Bermannak. A kutató szerint ezek az ember-majom diskurzusok segíthetnek többet megtudni az állatokról. "Kanzi meg tudja mondani, ha fáj a hasa, a feje, vagy ha egyedül szeretne lenni" – erősítette meg kollégáját Fields. A tudós szerint eredményeik a csecsemők tanulásának megértését célzó kutatásokban is felhasználhatók.”
