Az autizmus Magyarországon, és sok egyéb helyen leginkább az Esőember című filmből ismert. De mi is az az autizmus? Az autizmus, egy fejlődési zavar, amely esetében alapvetően három jellemző funkció sérül. Egyrészt a kommunikáció, a más emberekhez való kapcsolódás, tehát a szociális kapcsolatok más személyekkel. Másrészt a nyelvi, önkifejezési készségek, harmadrészt pedig a gondolati tevékenységek, fantázia asszociáció is mérsékelten működik. Mindezek mértéke eltérő lehet. Egyéb képességeik is lehetnek az autistáknak kiemelkedőek vagy alacsonyak. Tévhit az, hogy az autisták annak ellenére, hogy nem könnyen kommunikálnak, de eközben kiemelkedő intellektussal rendelkeznek, tehát az csupán legenda, hogy zsenik lennének. Természetesen lehetnek akár zsenik is, hiszen az egyéb képességeik ugyanolyan széles skálán mozognak, mint a nem autisták esetében. Az viszont igaz, hogy sokszor képességeik fejleszthetőek, ami miatt számolási vagy zenei teljesítményük meghaladhatja az átlagosét.
A környezetük számára az egyik legnehezebb tünet az, hogy nem igazán tudnak együttműködni másokkal, az és még a közeli ismerőseikkel sem lépnek kontaktusba igazán.
Az autizmusról szól részletesebben az alábbi írás.

„Az autizmus a társas viselkedés, a szociális készségek területén is jellegzetes tünetekkel jár. Az autisták magukba, saját világukba forduló emberek, általában képtelenek a többi emberrel társas viszonyt kialakítani. Nem csupán az idegenekhez, de még a közeli hozzátartozókhoz fűződő viszonyukra is jellemző, hogy a másik embert leginkább tárgyként kezelik, ritkán, vagy egyáltalán nem teremtenek szemkontaktust, semmilyen empátiával nem viseltetnek a környezetükben élő emberek érzései iránt, legyen az akár öröm, akár szomorúság.
Társas képességeik erősen korlátozott volta a kommunikáció területén is jelentkezik, beszédfejlődésük egyenetlen vagy késik, hiányzik belőlük a metakommunikációra való képesség, sőt, nagyon sok autizmussal élő egyáltalán nem is beszél. Még a verbális kommunikációra képes autisták sem képesek a nyelv eszközeivel megfelelő módon élni. Sokan csupán monoton módon ismételgetik a hozzájuk intézett szavakat (echolália), gyakran vagy szó szerint értenek mindent, vagy egyáltalán nem értik, hogy mit mondanak nekik.”

Nemrég szó volt az Internetfüggőségről és tüneteiről, illetve egy amerikai Internetfűggőség vizsgálatról.
Nemrégiben az Index olvasói között volt egy felmérés, amely azt igyekezett vizsgálni, hogy ki milyen mértékben netfüggő. Természetesen a felmérés nem reprezentatív a magyar lakosságra nézve, illetve az Index olvasóira vonatkoztatva sem, hiszen nyilván (vagy legalábbis feltételezhetően) nagyobb mértékben töltik ki azok, aki feltételezik, hogy akár lehetnek Internetnetfüggők is akár vagy ahhoz közel állnak, míg azok, akik biztosan tudják magukról, hogy nincsenek ilyen veszélyben, azok nem töltik ki. Persze mindeközben  a függőségeknek sokszor jellemzője az, hogy a függő személyek nem hiszik vagy fogadják el, hogy függőek.
Mindezzel együtt azért arról a 16.000 emberről mindenképpen reprezentatívak az eredmények, és ezzel együtt ez igen nagy szám ahhoz, hogy érdemes legyen megvizsgálni az eredményeket.
Érdekes adat, hogy a válaszolók 55%-a úgy gondolja, hogy nagyon gyakran előfordul, hogy több időt tölt az Internet előtt, mint amennyit tervezett vagy szeretne.
Erről a kutatásról szól az alábbi írás.

Testünk rendkívül összetett szerkezet. Ritkán gondolkozunk azon, hogy vajon miért pont ilyenné alakult. Akár minden egyes funkcióval, testrésszel kapcsolatbab gondolkodhatnánk, hogy miért lett éppen olyan, vagy miért is alakult ki egyáltalán. Most az éleslátás kerül a fókuszunkba. Eddig azt gondoltuk, hogy a rovarok könnyebb elkapása okozta az éleslátás kialakulását az evolúció során, ám most egy új gondolat azt állítja, hogy a kígyóktól hemzsegő területeken való túléléshez volt elengedhetetlenül fontos a látás nagyfokú élességének a kialakulása. Erről szól az alábbi írás.

„Az óriáskígyók Afrikában jelentek meg körülbelül 100 millió évvel ezelőtt - éppen akkor, amikor az első főemlősök. A kígyók nem állnak lesben, mint a nagymacskák, hogy aztán áttörve az erdei tisztáson rárontsanak az áldozatra. Nem is a magasból csapnak le, mint a ragadozó madarak. Ha távol vannak, egyáltalán nem is veszélyesek. Csak a közelből támadnak: az áldozat köré tekerednek és megfojtják.
A kígyót sokszor nem könnyű észrevenni: csendben kúszik, elrejtőzik a különféle növények alatt, és színe is beleolvad a környezetbe. Csak azoknak az élőlényeknek van esélyük megmenekülni, amelyek felismerik - a szagáról, mint egyes emlősök; vagy a mozgásáról és a mintázatáról, mint a főemlősök. Őseink tehát emiatt a látásra, méghozzá a közelre való éles látásra specializálódtak”

Az emberek többségének a jobb keze az gyakrabban használt, ám vannak akik nem jobb, hanem balkezesek. Ez leginkább és legegyértelműbben az íráskor látszik.
Ennek mi az oka? Leginkább az agyféltekék dominanciája tűnik meghatározónak ebben a kérdésben. Ha ennek – az említett módon - anatómiai magyarázatai vannak, akkor ebből az következik, hogy ha valakit kényszerítenek arra, hogy a másik kezét használja, mint amelyiket magától használná, az gondokat okozhat számára.
A balkezességről szól az alábbi írás.

„A jobb- vagy balkezesség nem jelent minőségi különbséget a mindennapi életben: a balkezesek semmivel sem ügyetlenebbek domináns kezükkel, és a kétbalkezes jelzőnek is csak annyiban van értelme, hogy a rájuk kényszerített, jobbkezes világban, a jobb kézre igazított tárgyakkal valóban bizonytalanabb benyomást kelthetnek.”

Dohányozni lehet nagyon stílusosan és nagyon erotikusan. Ám ugyanakkor a dohányzás elég drasztikus változásokat okoz a dohányos szexuális életében. Az impotencia leggyakoribb oka az, hogy a beszűkült hajszálerek nem képesek ellátni a péniszt elegendő vérrel, és így időnként, vagy akár tartósan is képtelen lesz a merevedésre. Ezen felül a cigarettában található anyagok megváltoztatják a nemi hormonok arányát a szervezetben, illetve károsul a spermiumok termelése is. A dohányzó nők esetében akár évekkel korábban következhet be a menopauza, a klimax. Ez csupán "ízelítő", mindezeken felül még számos egyéb területen hatással van a dohányzás a szexuális életre, illetve az utódnemzés lehetőségére. Erről szól az alábbi írás.

"Amikor családalapításra kerül a sor, a dohányosoknak akkor is több nehézséggel kell szembenézniük. A dohányzó nőknek nehezebb teherbe esni, és kétszer nagyobb az esélye, hogy meddők maradnak. A meddőségi kezelésen, vagy lombikprogramban résztvevő párok számára sincsenek jó híreink: a dohányzó nők és férfiak körében sokkal kisebb a siker aránya, mint a nemdohányzók körében."

Az anorexia egy olyan betegség, amelynek következtében a beteg személyek rendkívüli módon fogyókúráznak, mert csak igen vékonyan érzik jól magukat. (Az anorexiáról és egyéb evészavarokról nemsokára egy igen részletes önálló írással jelentkezik a blog) Az anorexiások azt sajnos nem hiszik el, hogy a betegségük halálos, amennyiben nem változtatnak a rendszeres fogyókúrán. Az alábbi cikk egy ilyen esetről számol be.


"Ana Carolina Reston, a 21 éves brazil modell életét önsanyargatása oltotta ki. Az anorexiás modell a maga 174 centiméterével és a hozzá dukáló 40 kilogrammjával megerősitette azt a feltételezést, hogy ezen iparág is bőven kitermeli a maga áldozatait. A halál beállta november 14-én, nem sokkal az egyik legnagyobb hírű európai divatshow után történt."

A pszichiátriai megbetegedéseknek többféle terápiája ismert. Ezek mellett, illetve ezek kiegészítése képen léteznek különféle művészetterápiák. A művészetterápiák segítenek az önkifejezésben, a kommunikációban, a szimbolikus, tudattalan tartalmak felszínre hozásában, átdolgozásában, a társadalomba való visszailleszkedésben. Erről szól részletesebben az alábbi írás.

"Az őszinteségnek, a kendőzetlen feltárulkozásnak katartikus ereje van. A szemlélő számára az azonosulás lehetőségét, élményét jelentheti, hogy a művek olyasmit mondanak ki helyettünk, amit mi magunk nem merünk megfogalmazni. Több évezred tapasztalatai mutatják, hogy a műalkotások komoly hatással vannak lelkünkre, és klinikai megfigyelések tömege támasztja alá, hogy a pszichiátriai betegek állapota nagymértékben befolyásolható a művészet eszközeivel, zenével, képpel, mozgással, színházzal."

Az evolúciós pszichológia választ a sok kérdésre, bár sokszor alapvetően más ez a válasz, mint amit először gondolnánk. Biztosan sokszor hallottuk már, hogy egy kismama úgy látja, hogy a csecsemője rendkívül hasonlít az apjára, és ezt ki is fejezi az apa felé. A kérdés, hogy miért látja ezt így, és miért jelzi ezt az apának. Az evolúciós pszichológia válasza erre az, hogy azok az apák, akire hasonlít a csecsemőjük, sokkal nagyobb mértékben gondoskodnak a gyerekükről, és sokkal több támogatást nyújtanak az anyának a gyerek gondozásában. Erről ír az alábbi cikk.

"Az Evolution and Human Behaviour (Evolúció és Emberi viselkedés) című szaklapban publikált kutatás szerint ha egy férfi saját magát látja a csecsemőben, az felkelti benne az apai érzéseket és sokkal készségesebben segíti az anyát a gyerekkel kapcsolatos teendőkben."

Vajon összefügg-e az öröm, a boldogság az egészségi állapotunkkal. A boldogabb, örömtelibb emberek fizikailag egészségesebbek, ellenállóbbak-e az átlagnál? A választ keresve egy kutatócsoport megvizsgálta, hogy a boldogabb emberek ha megfertőzik őket betegségek kórokozóival, akkor kevésbé kapják-e el a betegséget. Ennek nyomán tudományosan is beigazolódott, hogy az örömteliség erősíti az immunrendszert, és ellenállóbbá teszi a szervezetet a megbetegedésekkel szemben. Erről szól az alábbi írás.

"A Psychosomatic Medicine folyóiratban közölt kutatást 193, 21 és 55 év közötti, egészséges felnőtt részvételével végezték el. A páciensek orvosi ellenőrzésen vettek részt, s különböző teszteket végeztek el, melyekkel érzelmi életüket mérték fel. E téren pozitív beállítódásukat boldogságuk, nyugalmuk és kedvességük fejezte ki. Negatív érzelmi életükre idegesség, szomorúság, depresszió, harag és nyugtalanság utalt."

A marihuánáról sok szempontból lehet beszélni. Az alábbi írás tudományos igényességgel járja körbe ezt a témát. Előtte azonban néhány szó a marihuána, illetve a thc rövid és hosszú távú hatásairól.

A marihuána hatóanyaga a D9-tetrahidrokannabinol, közismertebb nevén a thc.
Alapvető rövid távú hatása, amely miatt leginkább fogyasztják:  megváltozik a térnek és az időnek az érzékelése, eufórikus érzelmek, a racionalitástól való eltávolodás.
Vannak ezek mellett negatív hatásai is amelyek a használat következtében rövid időn belül megjelenhetnek: deperszonalizáció, azaz a személyiség ijesztő elvesztésének az érzése, pánik, szorongás, rettegés.
Ezen felül a használat jelentősen rontja a rövidtávú memóriát, és a tanulási képességeket. Ez sokszor elhanyagolhatónak tűnik, ám a szerhasználat leginkább iskolás korban jellemző, amikor a tanulási képességek kis mértékű romlása akár az egész életre kiható módon jelenhet meg. Az alkalmi használóknak időlegesen, a rendszeres használóknak tartósan is sérül a memóriájuk. A fent említett okok miatt az ideiglenes sérülés hatása is kihathat a személy egész életére.
Ezen felül különösen veszélyesek a hatások a még teljesen ki nem alakult idegrendszerre, mert azok a hatások, amelyek felnőtt embereknél csak ideiglenesek, azok a kialakuló idegrendszerben maradandó nyomokat hagynak.

„Agyi képalkotó vizsgálatok azt mutatták, hogy a rendszeres serdülőkori marihuánafogyasztás nemcsak az agyműködés átmeneti zavarait okozza, hanem maradandóan befolyásolja a fejlődésben levő agy szerkezetét (kisebb lesz az agytérfogat és a fehérállomány mennyisége a szürkeállomány rovására megnő).

Időnként újra fellángol a sokszor előítéletekkel terhelt vita az ún. "amotivációs szindrómá"-t illetően. A rendszeres marihuánaszívással összefüggő leíró "tünetcsoport" fogalmát az 1960-as években azokra a fiatalokkal kapcsolatban alkották meg, akik nem vesznek részt mindennapi társadalmi tevékenységekben, kimaradnak az iskolából, nem dolgoznak, és fásultan, céltalanul tengődve élik napjaikat. Az "amotivációs szindróma" ma már laboratóriumi kísérletekben is igazolt.”